A Blue sPot Café egyebek mellett több jelentkező gyerekzenekar szárnybontogatásának is teret kíván adni. Lesz, aki a Művészetek Völgye alatt Roy & Ádámmal együtt próbálja ki zenei tudását, van, aki saját zeneiskolájával érkezik a koncerthelyszínre. Az utóbbiak közé tartoznak a Lauder zeneiskola tanítványai, akik közül egy klezmer zenekar és egy mostanában (át)alakult jazz-formáció is tiszteletét teszi Kapolcson. De nem hiányozhat a palettáról egy igazán friss, zúzós rockzenekar sem. A Hey Jenny tagjai már nem kezdők, több-kevesebb zenész-múltja mindegyiküknek van. Tizenéves koruk ellenére nem kenyerük a másolás: szinte csak saját számokkal vitézkednek már alakulásuk óta. Az önálló dalok mellett azért egy feldolgozást szinte mindig eljátszanak, mégpedig igencsak sajátos értelmezésben.

Hányan vagytok ebben a bandában és milyen felállásban?

Sárdi Ádám: Van egy dobos, de most ő nincs itt, mert tanul, témazáróra készül. (Nem úgy, mint mi.) Egyébként meg ének, basszus, gitár és szinti.

Ádám, te nem is jársz ide, de mégis vezeted az iskolai zenekart. A többi itteni zenekarra jellemző, hogy külső tagok is vannak?

Markovits Miklós: Én sem ide járok, de a klezmer zenekarban is van külsős.

Sárdi Ádám: Én ide jártam régen, de most csak ezért járok vissza egy héten kétszer.

Az iskolában több zenekar is működik. Van köztetek, aki részt vesz többen is?

Sárdi Ádám: Van egy jazz zenekar, ahol már játszottam, Dani is játszik a klezmer bandában, de egyébként nem nagy az átjárás. Főként azért, mert nálunk mondjuk a klezmer zenekar szaxisa vagy klarinétosa egy-két számnál többre nem férne be, náluk meg egy rockgitáros hangzana hülyén.

Ez a kapolcsi fesztivál-fellépés lesz az eddigi legnagyobb, amin részt vesztek?

Sárdi Ádám: Zenekarként igen. Egyénenként nem biztos, de együtt igen.

Igényel külön felkészülést a kapolcsi koncertetek?

Komjáthy Boldizsár: Biztos kétszer annyit fogunk próbálni, mint egyébként. Olyat viszont nem akarunk vállalni, amit eddig sem tudtunk megoldani.

Sárdi Ádám: Nem akarjuk azt, hogy ha meghallgat minket valaki Kapolcson, aztán meg máshol, ne azt kapja, mint amit az előző koncerten. Nem akarunk nagyon mást adni, mint amit tudunk, és amit szeretünk. Egyébként pont a kapolcsi fesztivál előtt lesz egy egyhetes tábor, ahol csak zenélni fogunk.

Saját számokat mennyire játszotok?

Komjáthy Boldizsár: Csak saját számokat. Csak egy feldolgozást játszunk rendszeresen: a „Personal Jesus” nevűt, „Personal Moses” néven.

De végignéztétek a szöveget, hogy nincs-e, amit változtatni kéne benne? :-)

Komjáthy Boldizsár: Hát változtatni kéne benne: a Jesust a Mosesre!

Semmi egyéb olyan nem volt a szövegben, ami nem passzolt volna?

Komjáthy Boldizsár: De volt, de úgy gondoltuk, hogy ennyi belefér, ha elvisszük egy zsinagógába és lejátsszuk.

Mikor jutottatok el a saját számokig?

Komjáthy Boldizsár: Igazából azzal kezdtük.

Sárdi Ádám: Az ész eleinte Dani volt, de most már mi is fölnőttünk hozzá. Régen Dani egy amolyan bálvány volt, merthogy tudta az akkordokat, meg minden ilyesmit.

Oké, hogy saját számok, de stílusban kik az iránymutatók a számotokra?

Komjáthy Boldizsár: Kevés zenekar van, ami mindannyiunknak egyaránt tetszene, de személyenként sok van.

De mit mondanak rátok, amikor megszólaltok?

Sárdi Ádám: Volt, aki azt mondta, hogy a Kispál és a Borz és a Linkin Park között vagyunk.

A dalszövegeket is a csapaton belül intézitek?

Sárdi Ádám: Ha lehet ezt mondani: nem egy dalszövegíróval dolgozunk. Nekem van egy húgom, aki nagyon tehetséges, ő írta pár szövegünket, Boldi és Miki is szokott írogatni, én is írtam egyet, és van egy angol nyelvű dalunk is, amit egy Gazda Bence nevű mentorunk írt.

Úgy tudom, az iskolában működő zenekarok mindegyikének van tanári segítője.

Sárdi Ádám: Nálunk ő az, Gazda Bence, akit nagyon szeretünk; nagyon jó, hogy itt van. Nagyon sokat lehet tőle tanulni.

Ő maga is részt vesz a zenekarban, mint tag?

Sárdi Ádám: Nem zenél velünk, de beleszól.

Komjáthy Boldizsár: Úgy is segít nekünk, hogy ha éppen nincs dobosunk a próbán, akkor ő dobol. Régebben egyébként többet irányított minket, de ma már inkább azt szeretné, hogy mi találjuk meg magunkat a zenélésben.

Sárdi Ádám: Nagyon érdekes lenne megnézni, hol tartanánk akkor, ha ő nem segített volna minket.

Játszottatok egy rendezvényen a zsinagógában. Mit szólnak ott a rockgitározáshoz?

Sárdi Ádám: Estefelé játszottunk. Nem tudsz elképzelni akkora nagy tömeget! :-) Igazából tíz ember volt ott. :-)

Markovits Miklós: Nem igaz, mert tényleg nagyon sokan voltak, de aztán kevesebben lettek, ahogy mi kerültünk a színpadra… :-)

Sárdi Ádám: De tényleg: rossz időpontra tettek minket, kevesen voltak, de szerintem, akik maradtak, vették a lapot. Egyébként akusztikus hangszereken játszottunk, így nem voltunk hangosak.

Egyébként hol van lehetőségetek játszani? Itt, az iskolában nyilván vannak rendezvények, de gondolom, másra is vágytok.

Sárdi Ádám: Főleg klubzenekarnak készülünk. Most még kevés lehetőségünk van itt-ott játszogatni, de azért megfordultunk pár helyen.

Komjáthy Boldizsár: Egy-két éve kezdtünk klubokban is játszani.

Sárdi Ádám: Az hajtott minket, hogy nagyon szeretjük csinálni.